A megállapodás célja, hogy fellendítse az EU és Japán között a kölcsönös kereskedelmet és beruházásokat, mely a várakozások szerint javíthatja a két térség gazdaságát, munkalehetőségeit. Amennyiben a megállapodástól remélt előnyök valóra válnak, az uniós export 30%-kal, az import 24% növekedhet, az EU-ban 400 000 új munkahely jöhet létre, illetve mindkét fél GDP-je közel 1%-kal emelkedhet.

Az előzetes számítások szerint az európai agrártermelők és a japán autógyártók lesznek az egyezmény legnagyobb nyertesei. A vámok lebontásával évente hozzávetőlegesen egymilliárd eurót takaríthatnak meg az uniós exportőrök.

A gazdasági partnerségi megállapodás legfontosabb elemei

• eltörli a vámokat számos sajtféle, valamint az exportált bor tekintetében is (ezekre jelenleg kiemelten magas vámtételt alkalmaznak);
• lehetővé teszi az EU számára, hogy jelentősen növelje marhahúskivitelét, és további lehetőségeket nyisson meg a sertéshústermékek exportja számára;
• biztosítja több mint 200 minőségi európai hagyományos ételkülönlegesség, az úgynevezett földrajzi árujelzők oltalmát Japánban, valamint szavatolja bizonyos japán földrajzi árujelzők védelmét az EU-ban;
• eltörli az ipari termékekre kivetett vámokat olyan ágazatokban, amelyekben az EU nagyon versenyképes, így például a kozmetikai cikkek, a vegyipari termékek, a textiltermékek és a ruházati termékek tekintetében;
• kötelezettséget teremt Japán számára a nemzetközi autóipari szabványok betartására, melynek eredményeképpen jelentősen könnyebb lesz uniós autókat exportálni Japánba;
• megnyitja a szolgáltatások piacát, különös tekintettel a pénzügyi szolgáltatásokra, az elektronikus kereskedelemre, a távközlésre és a közlekedésre;
• hozzáférést biztosít az uniós vállalkozások számára 54 japán nagyváros jelentős méretű közbeszerzési piacaihoz; lebontja a közbeszerzés előtt álló akadályokat a gazdasági szempontból fontos vasúti ágazatban.
• foglalkozik a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel; nagyon magas szintű munkaügyi, biztonsági, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi szabványokat állapít meg; megerősíti az EU és Japán fenntartható fejlődéssel és éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásait, valamint teljes védelmet biztosít a közszolgáltatásoknak.
• külön fejezetet szenteltek a kis- és középvállalkozásoknak, amely azért különösen fontos, mert a jelenleg Japánba exportáló vállalkozások 78%-a kisebb vállalkozás.

A NAV oldalán publikált útmutatás szerint 2019. február 1-jét követően a japán származású árukra – melyek a Megállapodás származási szabályaiban foglalt kritériumoknak eleget tesznek – preferenciális tarifális elbánás kérelmezhető a szabad forgalomba bocsátásra irányuló vám-árunyilatkozat megfelelő kitöltésével. A vám-árunyilatkozaton az alábbi adatok megadásával kérelmezhető a preferenciális tarifális elbánás:

34. rovat (adatelem száma: 5/16), származási ország: JP; és
36. rovat (adatelem száma: 4/17), preferenciakód: 3 00; és
44. rovat (adatelem száma: 2/3); mellékletek: U110 vagy U111 vagy U112

További információkért látogasson el az Európai Bizottság tematikus oldalára, vagy tekintse meg a NAV tájékoztatását.