Fontos, hogy 2022. október 6-tól tilos  az Európai Unióba behozni, megvásárolni a Rendelet XVII. mellékletében szereplő, Oroszországból exportált vagy orosz származású vas- és acéltermékeket. 

Az Oroszországból származó, a Rendelet XVII. mellékletében vámtarifaszám szerint felsorolt vas és acél alapanyag felhasználásával harmadik országokban előállított, a Rendelet XVII. mellékletében szereplő vas- és acéltermékek behozatali tilalma különböző időpontokban lép hatályba, a felhasznált alapanyagtól függően:
•    2023. szeptember 30-tól a XVII. mellékletben szereplő – de a 7207 11, 7207 12 10 vagy 7224 90 KN-kód alá tartozó félkész termékektől eltérő – alapanyagból előállított termékekre.
•    2024. április 1-jétől a XVII. mellékletben szereplő, a 7207 11 KN-kód alá tartozó félkész termékből előállított termékekre.
•    2024. október 1-jétől a XVII. mellékletben szereplő, a 7207 12 10 vagy 7224 90 KN-kód alá tartozó félkész termékekből előállított termékekre. 

A behozatali tilalom érvényesítése érdekében vizsgálni kell a harmadik országban feldolgozott összetevők származását, hogy kizárható legyen az esetleges orosz származás. A vizsgálat a felhasznált, a XVII. mellékletben szereplő alapanyag származására irányul (nem a késztermékre).

Az alapanyag származását igazoló bizonyítéknak rendelkezésre kell állnia minden, a Rendelet XVII. mellékletében felsorolt termékre. Ennek ellenőrzéséhez 2023. szeptember 30-tól beépítettek egy intézkedést az Európai Unió Integrált Vámtarifájába (TARIC). Emiatt az érintett termékek behozatali vámeljárásainak kezdeményezésekor a vám-árunyilatkozaton az Y824 igazoláskódot kell szerepeltetni .

A származási országra utaló bizonyítékot elektronikusan vagy papíralapon kell bemutatni. Ha ellenőrzéskor a vámhatóság által elégségesnek ítélt bizonyíték nem áll rendelkezésre, az áru nem engedhető át, és a nyilatkozattevőnek további bizonyítékot kell szolgáltatnia a vámhatóságnak arról, hogy az áruk nem tartoznak a 3g. cikk szerinti behozatali tilalom hatálya alá. 

A Bizottság több tájékoztatót adott ki a vas és acél alapanyagok származását igazoló bizonyítékokról, azok elfogadhatóságáról. Legutóbb 2023. október 2-án aktualizálták a „Gyakran ismételt kérdések és arra adható válaszok” című angol nyelvű tájékoztatót (angolul: FAQs, magyarul: GYIK, a továbbiakban: tájékoztató), amelyet az orosz-ukrán háború miatt elrendelt általános behozatali szankciókról  dolgoztak ki, amely kiegészült a Rendelet 3g. cikkére vonatkozó különös résszel is. A Bizottság e tájékoztatása és annak fordítása  a honlapunkon elérhető közlemény mellékletében olvasható.

1.    Harmadik országban feldolgozott vas- és acéltermékek alapanyagának származását igazoló, elfogadható bizonyítékok
 
A tájékoztató különös rész 8-9. pontja alapján elégséges bizonyítéknak többek között az alábbiak tekinthetők:

•    Félkész terméknél: MTC-okmány , amely tartalmazza:
o     a gyártás helye szerinti létesítmény nevét,
o    a hevítési számhoz („heat number”) tartozó országot (az öntőüst országát) és
o    a termék legalább hat számjegyű vámtarifaszámát.

•    Készterméknél: MTC-okmány (vagy -okmányok, ha az összes lényegi információ nem összegezhető egyetlen dokumentumon), amely tartalmazza:
o    a hevítési számhoz („heat number”) tartozó ország (az öntőüst országa) és létesítmény nevét,
o    a termék legalább hat számjegyű vámtarifaszámát és
o    azon ország és létesítmény nevét, ahol a származó helyzet szempontjából releváns további feldolgozási műveletet (például meleg- vagy hideghengerlés, hegesztés) végezték.

Fontos, hogy az MTC-n előírt hevítési szám („heat number”) önmagában nem elégséges bizonyíték, fel kell még tüntetni az alapanyag származási országát vagy országkódját is. 

Ugyanakkor a vámhatóságnak az alábbi dokumentumok is bizonyítékok lehetnek:
•    gyártói nyilatkozat,
•    exportőri nyilatkozat,
•    kereskedelmi számla,
•    szállítólevél,
•    minőségi tanúsítvány,
•    beszállítói nyilatkozatok,
•    gyártási és építési dokumentum,
•    exportőr ország vám-árunyilatkozatának adatai,
•    üzleti levelezés,
•    gyártási leírás,
•    szerződésben szereplő záradékok.

A származás bizonyításához nem adtak ki egységes formanyomtatványokat vagy egyéb uniformizált igazolásokat, ezért a fenti dokumentumok bármelyike (adott esetben több dokumentum együttes bemutatása) bizonyíthatja azt, feltéve, hogy legalább az alábbi információkat tartalmazza.

Eseti szállítmányoknál:
•    a felhasznált alapanyag vámtarifaszámát,
•    információt a felhasznált alapanyag származási országáról, 
•    a késztermék vámtarifaszámát, 
•    a pontos árumegnevezéseket,
•    az adott szállítmányra hivatkozást vagy annak azonosító adatait (például: számlaszám, tömeg/darabszám-adatok, csomaglevélszám, szállítólevél száma).

Azonos áruk több szállítmányánál: 
•    a felhasznált alapanyag vámtarifaszámát,
•    információt a felhasznált alapanyag származási országáról, 
•    a késztermékek vámtarifaszámát,
•    a pontos árumegnevezéseket,  
•    a gyártó/feladó, valamint az importőr adatait,
•    a szállítás időszakát.

A kötelező adattartalom azért fontos, mert az ügyfelek nyilatkozata önmagában nem feltétlenül egyértelmű, kétséget kizáró bizonyítéka a származásnak. Ezért egy nem kötelezően meghatározott tartalmú nyilatkozat önmagában nem fogadható el. 

Ha a gazdálkodó a származást nyilatkozattal bizonyítja, akkor azt az exportőrnek vagy a termék gyártójának kell kiállítania a fenti tartalmi követelményeket szem előtt tartva. Az importőr, a fuvarozó vagy a vámjogi képviselő nyilatkozata nem fogadható el, mint az alapanyag származásának elégséges bizonyítéka.

A gyártó vagy exportőr egyszerű vagy hiányos tartalmú időszakos nyilatkozatai (például: „a gyártott termék nem tartalmaz orosz alapanyagot”) önmagukban nem tekinthetők elégséges származási bizonyítékoknak. Az ilyen nyilatkozatok mellé további dokumentumot is szükséges bemutatni, a fenti adattartalmat szem előtt tartva (például: meg kell adni a szerződésben kikötött beszállító országokat, utalni kell az azonos termékekre a vámtarifaszám alapján stb.).

2.    Ügyféli kötelezettségek

Az importőr felelős a bizonyítékokban szereplő adatok helyességéért. A vámhatóság kétség esetén további bizonyíték benyújtását kérheti. A származási országról minden bizonyítéknak, adatnak koherensnek kell lennie egymással. Az importőrnek kellő gondossággal (due diligence) kell biztosítania a megadott információk hitelességét és pontosságát. 

A gazdálkodóknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a bizonyítékokra, annak érdekében, hogy azok elsődlegesen az alapanyagra vonatkozzanak, és tartalmazzák a tájékoztató 1. pontjában leírt valamennyi adatot. A származási bizonyítékoknak már a behozatali vámeljárások kezdeményezése előtt a gazdálkodók rendelkezésére kell állniuk azért, hogy azokat a szankciós rendelkezések vizsgálata céljából a vámhatóságnak bemutathassák.

3.     Származás bizonyítékának megkövetelése, elfogadhatósága, vizsgálata

A Rendeletben a behozatal fogalmát kiterjesztőbben kell értelmezni a szabad forgalomba bocsátás vámeljáráshoz képest. 

A Rendeletben a behozatal kifejezés magában foglal minden behozatali irányú vámeljárást (szabad forgalomba bocsátás, ideiglenes behozatal, aktív feldolgozás, vámraktározási eljárás). Az alapanyagok származásának bizonyítékát minden, a Rendelet XVII. mellékletében felsorolt termék behozatali vámeljárásához be kell nyújtani.

A nem uniós áruk beléptetésekor, átmeneti megőrzésbe vételekor nem kell benyújtani a származásra vonatkozó bizonyítékokat.

A vámhatósági ellenőrzéseket kockázatelemzés és TARIC-intézkedés támogatja. Ha ellenőrzéskor a vámhatóság által elégségesnek ítélt bizonyíték nem áll rendelkezésre, az áru nem engedhető át, és a nyilatkozattevőnek további bizonyítékot kell szolgáltatnia az árukról (származás, felhasználási cél, gyártás vagy EU-ba történő behozatal időpontja).

4.    EIDR-engedély  birtokában végzett EBEJ-bejelentések (I2) 

Fontos, hogy EIDR-engedély birtokában sem mentesíthetők a gazdálkodók a származást igazoló bizonyítékok benyújtása alól. Ezért a bizonyítékoknak a vám elé állításkor minden esetben a gazdálkodó (engedélyes) rendelkezésére kell állniuk, hogy az áru átengedése előtt bemutathassák őket a vámhatóságnak. 

A vas- és acéltermékekre nem lehet vám elé állítás alól mentesítő (értesítés nélküli) engedélyt kiadni. Ezért a vámhatóság felülvizsgálja a kiadott EIDR-engedélyeket, és ha szükséges, felveszi a kapcsolatot az engedély birtokosával, hogy az engedélyeket módosítsa. 
Ezután a hivatkozott vám elé állítási kötelezettséget EBEJ-bejelentéssel kell teljesíteni. 

A megfelelő ellenőrzéshez szükséges, hogy az engedélyesek a vám elé állítási üzenet beküldésével egyidejűleg vagy azt megelőzően megküldjék a vámhatóságnak az alátámasztó dokumentumokat. Az információkat elsődlegesen az igazgatóságok által e célból létrehozott szervezeti (nem központi) e-mail-címre kell megküldeni. A kommunikációt biztosító e-mail-címeket a kapcsolódó engedélyekben rögzítik. Ugyanakkor az igazgatóságok – a gazdálkodókkal egyeztetve – engedélyezhetik, hogy az információkat más módon is megküldhessék. 

Az igazgatóságok az EIDR-engedélyeket szükség szerint módosítják, azonban előtte erről minden engedélyessel egyeztetnek. 

A gazdálkodóknak meg kell küldeniük a vas- és acéltermékek származási bizonyítékait a szóban forgó e-mail-címekre a meghatározott hivatkozással; a vám elé állítási üzenetek beküldése előtt, de legkésőbb a vám elé állítással egyidejűleg – lehetőleg hivatali időn belül. 

Az engedélyt kiadó igazgatóságok a bizonyítékokat és adattartalmukat ellenőrizhetik az EBEJ- bejelentéskor, de további ellenőrzéseket is végezhetnek a kiegészítő árunyilatkozatok feldolgozásakor, valamint áruátengedést követő ellenőrzések keretében.

Ha a bizonyítékok meglétét és adattartalmát nem vagy nem megfelelően igazolják, az igazgatóságok mérlegelhetik, hogy az érintett termékkört kizárják az EIDR-engedély hatóköréből vagy felfüggesztik az EIDR-engedélyt. 

5. Lehetséges mentességek

A Bizottság tájékoztatása alapján nem kell bizonyítani az alapanyag származását az alábbi esetekben:
•    Ha olyan vas- és acéltermékeket bocsátanak szabad forgalomba, amelyek 2023. szeptember 30-át megelőzően az EU vámterületén voltak, és azokat vám elé állították, valamint a Rendelet alapján a vámeljárás elvégezhető.
•    Többször felhasználható vas és acél csomagolások, tárolók (tartályok, konténerek), ha nem üresen érkeznek vagy nem szerepelnek a XVII. mellékletben. Ha a tárolók szerepelnek a XVII. mellékletben, és azokra üresen indítványoznak behozatali vámeljárást, akkor vizsgálni kell a származást.
•    A 2023. június 23. előtt gyártott áruknál, mivel a kötelezettség a 11. szankciós csomag alapján 2023. június 24-től lépett hatályba. Ugyanakkor ilyen esetben a származás igazolásán kívül a Rendelet egyéb előírásait is érvényre kell juttatni (az alapanyag és a késztermék nem lehet orosz származású vagy feladású). Ebben az esetben a gyártás időpontját hitelt érdemlően kell bizonyítani, erre alkalmas lehet különösen az üzleti levelezés, kereskedelmi számla, vagy a szerződés.

Az előírt kötelezettségek teljesítése érdekében rendszeresen tájékoztatjuk az aktuális információkról ügyfeleinket és az érintett szerveket. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a Rendeletet érintő tagállami gyakorlatokat, egyeztetünk az EU intézményeivel, a hazai, valamint nemzetközi társszervekkel, és folyamatosan aktualizáljuk a tárgyban kiadott közleményeinket. 

Kérjük, hogy a vámeljárásokban 2023. szeptember 30. után bejelentett, a Rendelet XVII. mellékletében felsorolt vas- és acéltermékek behozatalakor a fentiekre legyenek figyelemmel. Keressék fel a NAV honlapját, hogy tájékozódhassanak folyamatosan frissített anyagainkból! 

Budapest, 2023. december 8.

                                                                                        Nemzeti Adó- és Vámhivatal