Ez a változás válasz a robbanásszerűen növekvő e-kereskedelmi importforgalomra, különösen az olyan platformok térnyerésére, mint a kínai Temu vagy a Shein, amelyek üzleti modellje nagy mértékben támaszkodik az alacsony értékű csomagok gyors és vámmentes uniós beáramlására. Az Európai Bizottság elemzése szerint jelenleg a külső országból érkező csomagok több mint kétharmadát alulértékelik, így elkerülve az áfa- és vámfizetést. 

A most elfogadott intézkedés célja egyrészt az adóelkerülés megszüntetése, másrészt a tisztességes piaci verseny helyreállítása az EU-n belüli kereskedők számára, akik eddig versenyhátrányba kerültek az olcsó, vámmentes távol-keleti termékekkel szemben. A reform részeként bevezetnek egy közös EU-s digitális vámplatformot is (EU Customs Data Hub), amely automatizált módon elemzi a beérkező vámadatokat és kockázati szempontból előszűri a küldeményeket. 

A de minimis küszöb eltörlése mellett az eredeti javaslat tartalmazott egy egységes 2 eurós kezelési díjat is minden kis értékű csomagra, de ez a rész végül nem került bele a végleges tervbe. Ehelyett az egyes tagállamok, így Magyarország is, saját hatáskörben dönthet arról, hogy milyen vámkezelési díjat alkalmaz, ha egyáltalán bevezet ilyet. 

Mit jelent ez Magyarország számára? 

Magyarországon az utóbbi években látványosan megnőtt az ázsiai e-kereskedelmi rendelések száma – sokszor olyan termékekről van szó, amelyek ára 10–20 euró körül vannak. Jelenleg a kisértékű küldeményekre is szükséges vámeljárás lefolytatása, 2024. évben NAV kb. 130 millió vámárunyilatkozatot fogadott be. Óriási adminisztrációs teher nehezedik 2021 július 1-től a vámhatóságokra, mióta eltörölték a kisértékű küldemények áfamentességét. Ugyanakkor nulla vámbevétel származik ezen vámkezelésekből. 

Ha Magyarország a lehetőséggel élve kezelési díjat vezet be ezekre a csomagokra, az közvetlen áremelkedést okozhat a végfelhasználóknak, illetve plusz költséget jelent az importőröknek, viszonteladóknak és dropshippinggel foglalkozó cégeknek. Emellett a magyar e-kereskedelmi piac szereplőinek – különösen a logisztikai és vámügyintézéssel foglalkozó cégeknek – technológiai fejlesztésekre is szükségük lesz, hogy lépést tartsanak a digitális vámrendszerrel. 

A NAV-nak időben fel kell készülnie arra, hogy a jelenleg főként postai vagy gyorsposta csatornán beérkező több millió kiscsomag teljes értékű vámeljáráson menjen keresztül. Ez csak akkor működhet hatékonyan, ha a vámfolyamatok automatizálása, az adatkapcsolatok fejlesztése, és a kockázatelemzés új alapokra kerül – erre a reform külön is ösztönzi a tagállamokat. 

Mire számíthatnak a vállalkozások? 

A magyar cégeknek érdemes már most elkezdeni a felkészülést a 2028-as változásokra. Ez elsősorban a költségtervezést, az importfolyamatok újragondolását, valamint a technikai és humánerőforrásbeli fejlesztéseket érinti. A reform egyik üzenete világos: a vámunió fokozatosan egy egységes, digitálisan felügyelt rendszer felé mozdul, amelyben nincs helye „szürke zónás” gyakorlatoknak. 

Ezzel párhuzamosan a fogyasztók számára is tudatosítani kell, hogy a jövőben a Temu-, Shein- és hasonló rendelések után nemcsak áfát, hanem vámot, és vámkezelési díjat is fizetniük kell,  még akkor is, ha a rendelés értéke alacsony.