Gyakran ismételt kérdések a számlaadat-szolgáltatással, számlázással kapcsolatban 3. rész

2020/29/07

 1. Adómentes ingatlan bérbeadás (például lakóingatlan, üzlethelyiség bérbeadása) esetén 2020. július 1-jétől kötelező számlát kibocsátanom, és arról online adatot szolgáltatnom?

Az adómentes ingatlan bérbeadást 2020. július 1-jétől kezdve sem kell számlával bizonylatolni, azt elégséges egyéb számviteli bizonylattal alátámasztani. Mindezt nem befolyásolja sem a szolgáltatás igénybevevőjének személye (áfaalany vállalkozás vagy nem áfaalany természetes személy), sem az ellenérték kiegyenlítésének módja (pl. készpénzfizetés vagy banki átutalás). Ennek megfelelően ehhez a szolgáltatásnyújtáshoz idén július 1-jétől nem kapcsolódik online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség. Ez akkor is így van, ha az előzőek ellenére mégis olyan bizonylatolási gyakorlatot folytat, hogy saját döntéséből fakadóan számlát állít ki számviteli bizonylatként.

Ugyanakkor e számviteli bizonylatokat egyértelműen és utólag bizonyítható módon el kell különíteni az olyan számláktól, amelyek esetében az adóalany nem mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, azaz amelyek tekintetében számlaadat-szolgáltatásra kötelezett.

[Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pont, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pont, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont]

 

2. Milyen bizonylatot kell kibocsátani az adómentes fogorvosi szolgáltatásról 2020. július 1-jétől? A fogorvosi szolgáltatásra is kiterjed az adatszolgáltatás?

A humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet nem közszolgáltatóként végző áfaalany 2020. július 1-jétől nem mentesül egyéb számviteli bizonylat kiállításával a számlakibocsátási kötelezettség alól, ugyanakkor, ha a vevő nem áfaalany, illetve nem jogi személy, készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (például: bankkártyával) fizet, az ellenérték összege nem éri el a 900 000 forintot, továbbá nem kér számlát, akkor részére nyugta is kibocsátható. Nyugta kibocsátása esetén – értelemszerűen – online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége a bizonylat kibocsátójának nem keletkezik. Tekintve azonban, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség az olyan számlára is kiterjed, ami nem tartalmaz áfát, ezért belföldi áfaalany felé történő számlázás esetén fennáll az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség.

[Áfa tv. 85. § (1) bekezdés e) pont, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a)-b) pont, Áfa tv. 166. § (1)-(2) bekezdés, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont]

 

3. Miként alakul a humánorvosi szolgáltatás bizonylatolása 2020. július 1-jétől?Fennáll-e az adatszolgáltatási kötelezettség?

A nem közszolgáltató által végzett humán-egészségügyi ellátás 2020. július 1-jétől nem mentesül egyéb számviteli bizonylat kiállításával a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettség alól. A számlaadat-szolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jétől azonban csak az adóalany részére kibocsátott számlára vonatkozik.

Ugyanakkor, ha a vevő nem áfaalany, illetve nem jogi személy, készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (például: bankkártyával) fizet, az ellenérték összege nem éri el a 900 000 forintot, továbbá nem kér számlát, akkor részére nyugta is kibocsátható. Nyugta kibocsátása esetén – értelemszerűen – online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége a bizonylat kibocsátójának nem keletkezik.

Megjegyzendő, hogy plasztikai sebészeti szolgáltatás esetén a nyugtakibocsátási kötelezettség kizárólag pénztárgéppel teljesíthető. Ez esetben is adható a nyugta helyett számla, ám ekkor a számláról csak a PTGSZLAH adatlapon kell adatot szolgáltatni.

A közszolgáltatóként adómentes humán-egészségügyi tevékenységet végzők egyéb számviteli bizonylat kiállítása esetén továbbra is mentesülnek a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettség alól. A közszolgáltatók körét az Áfa tv. 85. § (4) bekezdése határozza meg.

Nem esik ezért online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá a közszolgáltatóként végzett adómentes humán-egészségügyi tevékenység bizonylata, mivel ezen ügylet tekintetében az adóalany egyéb számviteli bizonylat kibocsátásával mentesül a számlaadási kötelezettség alól. Ez akkor is így van, ha az előzőek ellenére mégis olyan bizonylatolási gyakorlatot folytat, hogy saját döntéséből fakadóan számlát állít ki számviteli bizonylatként.

Ugyanakkor e számviteli bizonylatokat egyértelműen és utólag bizonyítható módon el kell különíteni az olyan számláktól, amelyek esetében az adóalany nem mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, azaz amelyek tekintetében számlaadat-szolgáltatásra kötelezett.

[Áfa tv. 85. § (1) bekezdés b)-c) pont, Áfa tv. 85. § (4) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a)-b) pont, Áfa tv. 166. § (1)-(2) bekezdés, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont, 48/2013. NGM rendelet 1. számú melléklet, 50/2013. NGM rendelet 9/C. §]

 

4. Hogyan kell az állatorvosi szolgáltatást bizonylatolni?Fennáll-e az adatszolgáltatási kötelezettség?

Az állatorvosi szolgáltatás bizonylatolásában nem történt változás 2020. július 1-jétől. Az állatorvosi szolgáltatásnyújtás adóköteles tevékenység, így az ilyen szolgáltatást nyújtó adóalany az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem mentesülhet a számlakibocsátási kötelezettség alól (vagyis számlaadási kötelezettsége nem váltható ki számlától eltérő egyéb számviteli bizonylat kibocsátásával). Ebből következően a belföldön teljesített állatorvosi szolgáltatásról kibocsátott számláról az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség a számla áthárított áfatartalmától függetlenül fennáll, amennyiben a szolgáltatás igénybevevője egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany. A nem adóalany természetes személy, vagy nem belföldi adóalany által igénybe vett állatorvosi szolgáltatásról kibocsátott számláról 2021. január 1-jétől teljesítendő az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, feltéve, hogy arra a belföldi számlázási szabályok alkalmazandóak.

A feltételek fennállása esetén [vagyis feltéve, hogy a vevő nem áfaalany, illetve nem jogi személy, készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (például: bankkártyával) fizet, és az ellenérték összege nem éri el a 900 000 forintot, továbbá a vevő nem kér számlát] az állatorvosi tevékenységet végző adóalanynak lehetősége van nyugta kibocsátására is. Nyugta kibocsátása esetén – értelemszerűen – online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége a bizonylat kibocsátójának nem keletkezik.

Tekintettel arra, hogy az állatorvosi tevékenységet végzőre online pénztárgép használati kötelezettség egyáltalán nem vonatkozik, így erről a tevékenységről (nyugta helyett) kiállított számlák esetén a PTGSZLAH nyomtatványon nem kell adatot szolgáltatni.

[Áfa tv. 2. § a) bekezdés, Áfa tv. 159. § (1)-(2) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a)-b) pont, Áfa tv. 166. § (1) bekezdés, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont]

 

5. Horgászegyesület milyen bizonylatot állítson ki az egyesületi tagdíjról, illetve a területi jegyek értékesítéséről? Vonatkozik-e rá az adatszolgáltatási kötelezettség?

Ha az egyesület a tagdíj ellenében olyan szolgáltatást nyújt, amely az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés l) pontja alapján mentes az áfa alól, akkor ezt a szolgáltatásnyújtást 2020. július 1-jétől kezdve sem kell számlával bizonylatolni, azt elégséges számviteli bizonylattal alátámasztani. Ennek megfelelően ehhez a szolgáltatásnyújtáshoz idén július 1-jétől nem kapcsolódik online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség. Fontos megjegyezni: ez akkor is így van, ha az előzőek ellenére mégis olyan bizonylatolási gyakorlatot folytat, hogy saját döntéséből fakadóan számlát állít ki számviteli bizonylatként.

Ugyanakkor e számviteli bizonylatokat egyértelműen és utólag bizonyítható módon el kell különíteni az olyan számláktól, amelyek esetében az adóalany nem mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, azaz amelyek tekintetében számlaadat-szolgáltatásra kötelezett.

A „területi engedély értékesítése” ingatlan bérbeadásként alapesetben adómentes szolgáltatásnyújtásnak minősül. Ekkor az előzőekben írtak szerint alakul a bizonylatolás és az adatszolgáltatás. Más a helyzet viszont akkor, ha a területi jegyet „értékesítő” egyesület az ingatlan bérbeadási tevékenységét áfakötelessé tette. Ez esetben – feltételezve, hogy a területi engedély magyarországi vízterületre szól – a másik belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak nyújtott szolgáltatása kapcsán az egyesületnek az általa kötelezően kibocsátandó számláról adatot kell szolgáltatnia.

[Áfa tv. 85. § (1) bekezdés l) pont, Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pont, Áfa tv. 88. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pont, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont]

 

6. Ha a vásárló számlát kér, úgy a számla kiállítását követően a vásárlás összegét be kell-e, illetve be szabad-e ütni a pénztárgépbe?

Ugyanarról az ügyletről számla és nyugta egyidejű kibocsátása nem merülhet fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel a pénztárgépekre vonatkozó rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell. Az adóalanyok által alkalmazott azon gyakorlat, mely szerint a számlával bizonylatolt értékesítés készpénzzel (készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utalvánnyal) teljesített ellenértékét is szerepeltetik a pénztárgépben, az Áfa tv. előírásaival nem összeegyeztethető. Tekintve, hogy egy gazdasági eseményhez csak egyetlen bizonylat kiállítása kapcsolódhat, ezért – a kétszeres adatszolgáltatásból eredő problémák elkerülése érdekében – a számlával bizonylatolt ügyletek adatait a pénztárgépben nem kell és nem is lehet rögzíteni. Amennyiben egyéb szempontok (például: pénzkezelés, bevétellel történő elszámolás, könyvelés) alapján a számlával bizonylatolt ellenérték pénztárgépi rögzítése (is) szükséges, akkor azt semmi esetre sem nyugtával, hanem olyan pénzmozgási (befizetési) bizonylat alkalmazásával indokolt megtenni, ami nem számít adóügyi bizonylatnak.

[Áfa tv. 159. § (1) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 166. § (1) bekezdés, 48/2013. NGM rendelet 49/A. §, 48/2013. NGM rendelet 67. § 14. pont, 48/2013. NGM rendelet 1. számú melléklet]

 

7. Mezőgazdasági őstermelőként milyen bizonylatot kell kiállítani a 2020. július 1-jét követően teljesített értékesítésekről? Kötelező számlázó programot használni?

Abban, hogy a mezőgazdasági őstermelőnek milyen bizonylatot kell kiállítania, nincs változás 2020. július 1-től. Így például, amennyiben a mezőgazdasági őstermelő értékesítései kompenzációs felárra jogosítanak, a felvásárló állít ki felvásárlási okiratot, amelyről nem kell adatot szolgáltatni. A változás akkor érinti az őstermelőt, ha például a termékét olyan vevő felé értékesíti, aki (amely) saját adószámának (ami nem tévesztendő össze az adóazonosító jellel!) megadásával jelzi az adóalanyiságát, így részére számlát kell kibocsátani, amely számláról adatot kell szolgáltatni (online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség). Magát a számlát változatlanul nem kötelező gépi programmal kiállítani, azt továbbra is lehet számlanyomtatvány felhasználásával, kézzel kitölteni. Az adatszolgáltatást ilyenkor a számlakibocsátás keltét követő 4 naptári napon belül kell teljesíteni az adatoknak az erre a célra rendszeresített online felületünkre történő feltöltésével, amely alól egyedüli kivételt az képez, ha a számlában áthárított áfaösszeg elérné vagy meghaladná az 500 ezer forintot, ekkor ugyanis az adatszolgáltatást legkésőbb a számlakibocsátás keltét követő naptári napig kell teljesíteni.

Lényeges, hogy az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jétől csak a belföldi adóalany részére teljesített ügyletről kibocsátott számlára terjed ki, így magánszemély vevő esetén – minden egyéb tényezőtől függetlenül – fel sem merül az adatszolgáltatás. Szintén nem esik adatszolgáltatási kötelezettség alá a nyugta.

[Áfa tv. 159. § (1) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 166. § (1) bekezdés, Áfa tv. 202. § (2) bekezdés a) pont, Áfa tv. 10. számú melléklet 1-3. pont]

 

8. A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyre vonatkozik-e 2020. július 1-jétől az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség? Amennyiben igen, akkor ez mentesíti-e a PTGSZLAH adatlap beküldése alól?

A magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása (fizetővendéglátó tevékenység) nem adómentes ingatlan bérbeadásnak, hanem kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának minősül az Áfa tv. alkalmazásában. Ennek megfelelően az ezen szálláshely-szolgáltatást nyújtó adóalanyra vonatkozik az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, de csak akkor, ha a szolgáltatás igénybevevője saját adószámának megadásával jelzi az adóalanyiságát. Amennyiben a szálláshely-szolgáltatás igénybe vevője nem minősül belföldi adóalanynak, hanem például magánszemély vagy külföldi adóalany, akkor – minden egyéb tényezőtől függetlenül – fel sem merül 2020. július 1-jétől az online számlaadat-szolgáltatás.

Mivel a szálláshely-szolgáltatási – kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatást – tevékenységet végző adóalany pénztárgép használatra kötelezett, ezért abban az esetben, ha a bizonylatadási kötelezettségét pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesíti, akkor az ehhez a tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott valamennyi számlájáról adatot kell szolgáltatnia a PTGSZLAH adatlapon. A PTGSZLAH adatlapon történő, előzőekben említett adatszolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jét követően is fennáll.

Összefoglalásként elmondható, hogy magánszemély igénybevevő esetén, ha a nyugtakibocsátás feltételei egyébként fennállnak, de a szállásadó mégis számlát bocsát ki, akkor kizárólag a PTGSZLAH adatlapon kell adatot szolgáltatni. Ezzel szemben, ha a szálláshely-szolgáltatást adószámmal rendelkező, belföldi adóalanynak minősülő személy, szervezet veszi igénybe, akkor kötelezően számlát kell kibocsátani, amely online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá tartozik. Ekkor a PTGSZLAH adatlapon nincs adatszolgáltatás.

[Áfa tv. 86. § (2) bekezdés a) pont, Áfa tv. 159. § (1) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 166. § (1)-(2) bekezdés, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont, 48/2013. NGM rendelet 1. számú melléklet, 50/2013. NGM rendelet 9/C. §]

 

9. A kézi nyugta adattartalmáról is kell adatot szolgáltatni 2020. július 1-jétől?

A nyugta adattartalmáról nem kell és nem is lehet adatot szolgáltatni. Kivétel ez alól az online pénztárgéppel kibocsátott nyugta, amelyről továbbra is a pénztárgép szolgáltat adatot.

[Áfa tv. 166. § (1) bekezdés, Áfa tv. 178. § (1a) bekezdés, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont]

 

10. 2020. július 1-jétől kötelező feltüntetni a termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő belföldi adóalany adószámának első 8 számjegyét a számlán. Adódik a kérdés, hogy honnan lehet tudni, hogy adott személy magánszemélyként vagy vállalkozóként vásárol? Milyen következménye lesz annak, ha az adószám nem kerül a számlán feltüntetésre? Minden számla kiállításakor ellenőrizni kell az adószám érvényességét?

Az, hogy a természetes személy vevő a vásárlás során milyen minőségében jár el, a vevő nyilatkozata alapján állapítható meg, ami szóban, írásban vagy akár ráutaló magatartással is megvalósulhat, például azzal, hogy közli az adószámát. Abban az esetben, ha a nyilatkoztatás megtörtént, és az adószám feltüntetésének mellőzésére ez alapján került sor, akkor a számlakibocsátót nem érheti joghátrány amiatt, hogy az adószámot mégis fel kellett volna tüntetnie. Kifejezett rendelkezés hiányában az adószám érvényességéről történő meggyőződés tekintetében ugyanazt a magatartást és gondosságot kell tanúsítani, mint amit általában kell a vevő személyére vonatkozó egyéb adatoknál.

[Áfa tv. 169. § d) pont dc) alpont]

 

11. Éves gyakoriságú áfa bevallók a 2020. évről benyújtandó bevallás kitöltése során választhatják azt, hogy értékhatár nélkül valamennyi számlát szerepeltetik a belföldi összesítő jelentésben?

Az Áfa tv. 2020. július 1-jétől hatályos 338. § (1) bekezdésében foglalt átmeneti szabály értelmében a 2020. év tekintetében az éves áfabevalló a teljes naptári év egészére vonatkozóan az Áfa tv. 2020. június 30-ig hatályos 10. számú melléklet 1-4. pontja szerint kell, hogy eleget tegyen számlabefogadói adatszolgáltatási kötelezettségének. Vagyis éves gyakoriságú áfa bevallónak számlabefogadói oldalon a 100 ezer forint értékhatár figyelembevételével kell teljesítenie adatszolgáltatási kötelezettségét a 2020-as évről benyújtott bevallásának ’65M lapján. Az adóalany saját választása szerint azonban alkalmazhatja az Áfa tv. 10. számú mellékletének 13. pontját is, amely alapján – a teljes naptári évre vonatkozóan – a 100 ezer forint áthárított áfára vonatkozó értékhatárt figyelmen kívül hagyja, és az értékhatárt el nem érő számlákról (számlával egy tekintet alá eső okiratokról) is teljesít adatszolgáltatást.

 

12. Kell-e szerepeltetni a belföldi összesítő jelentésben az áthárított áfát nem tartalmazó számlákat 2020. július 1-jétől a számla befogadójának?

Az Áfa tv. 2020. július 1-jétől hatályos rendelkezései a számlabefogadói adatszolgáltatást ahhoz a számlához kötik, amely számla alapján a számla befogadója – összegszerűségtől és aránytól függetlenül – adólevonási jogot gyakorol. Ennek megfelelően arról a számláról, amely alapján a számla befogadója 2020. július 1-jét magába foglaló vagy azt követő adómegállapítási időszakban adólevonási jogot gyakorol, értékhatártól függetlenül, a számlán szereplő teljes adóalapról és adóról köteles adatot szolgáltatni a belföldi összesítő jelentésben (benyújtott bevallásának ’65M lapján).

Arról a számláról, melyen áthárított áfa nem szerepel (így arra adólevonási jog értelemszerűen nem alapítható), a bevallás M lapján nem kell adatot szolgáltatni. Számlabefogadói oldalon tehát nem kell adatot szolgáltatni például kizárólag adómentes ügyletet bizonylatoló számláról. Arra tekintettel, hogy belföldi fordított adózás alá eső ügylet esetén a termék beszerzője/szolgáltatás igénybevevője az adólevonási jogát nem feltétlenül a részére kiállított számlára alapítja, a kizárólag belföldi fordított adózás alá eső ügyletet kísérő számláról sem kell adatot szolgáltatni a ’65M lapon.

Abban az esetben, ha a befogadói adatszolgáltatással érintett számlában külön-külön tételként szerepel áthárított áfát tartalmazó, illetve áthárított áfát – bármilyen okból – nem tartalmazó tételsor is, és a számla befogadója az adott számlára adólevonási jogot alapít, akkor a számla összesített adóalapjáról és adójáról kell adatot szolgáltatni arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallás belföldi összesítő jelentésében, mely időszakban a számla befogadója a számla alapján adólevonási jogot gyakorolt.

[Áfa tv. 10. számú melléklet 9-10. pont, Áfa tv. 60.§, Áfa tv. 120. § b) pont, Áfa tv. 127. § (1) bekezdés bb) alpont]

 

13. Kötelezett-e regisztrálni, illetve adatot szolgáltatni az egyéni vállalkozó, ha szünetelteti a tevékenységét?

Az Áfa tv. rendelkezéseiből következően csak azoknak kell az Online Számla rendszerben regisztrálniuk, akiknek számlaadat-szolgáltatási kötelezettségük van.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény lehetővé teszi az egyéni vállalkozónak, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltethesse. A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat.

Mivel az egyéni vállalkozói tevékenység nem végezhető a szünetelés időtartama alatt, így feltételezhetően számlakibocsátási, és ezáltal online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége sem keletkezhet az egyéni vállalkozónak. Ha a szünetelés időtartama alatt egy belföldön teljesített ügyletéről az adóalanynak mégis számlát kellene kibocsátania (akár egyéni vállalkozóként, például egy tárgyi eszköz értékesítésről, akár az egyéni vállalkozás keretein kívüli, áfa hatálya alá tartozó tevékenységről) egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére, akkor fennáll a számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, amelynek előfeltétele az Online Számla rendszerbeli regisztráció.

[Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont, 2009. évi CXV. törvény 18. §]

 

14. kérdés: Számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá esik-e a magánszemély felé teljesített ügylet, ha a magánszemély azt az egészségpénztári számlája terhére kívánja elszámolni, és kéri, hogy a számlán tüntessük fel az egészségpénztár adatait?

Az Áfa tv. 10. számú mellékletének 1. pontja értelmében az adóalany köteles az állami adó- és vámhatóság részére adatot szolgáltatni egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített termékértékesítéséről - ide nem értve a 89. § szerinti termékértékesítést -, szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról. A hivatkozott előírás alapján nem esik számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá a nem adóalany magánszemélynek teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított/kibocsátott számla.

A kérdés szerinti esetben az egészségpénztári szolgáltató nem az egészségpénztárnak nyújt szolgáltatást, értékesít terméket, hanem a magánszemélynek. Ezt támasztja alá az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. § (2) bekezdés e) pontja, 2. § (6) bekezdés b) pontja, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 24/C. §-a is. Az utóbb hivatkozott jogszabályi előírás alapján az egészségpénztár adatait azért kell szerepeltetni az ügyletről kiállított/kibocsátott számlán, mert ez az ellenérték egészségpénztárból való megtérítésének a jogszabályi feltétele.

Tehát, mivel az adott esetben a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő magánszemély, a számla nem esik számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá, függetlenül attól, hogy azon – az ellenérték egészségpénztárból való finanszírozása miatt – szerepelnek az egészségpénztár adatai is. Az ilyen számláról 2021. január 1-jétől, az Áfa tv. 10. számú mellékletének ezen időponttól hatályos előírásai alapján szolgáltatandó adat.

[Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont, 1993. évi XCVI. törvény 2. § (2) bekezdés e) pont, 1993. évi XCVI. törvény 2. § (6) bekezdés b) pont, 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 24/C. §]

 

15. kérdés: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott egészségügyi ellátás esetén, kell e számlát kibocsátani a NEAK felé, és arról teljesítendő-e online számlaadat-szolgáltatás?

Az egészségügyi ellátás ilyen esetben a magánszemély részére történik, annak NEAK által történő finanszírozására vélelmezhetően a magánszemély társadalombiztosítási jogviszonyára, valamint a NEAK és a szolgáltató közötti jogviszonyra tekintettel kerül sor.

Figyelemmel arra, hogy az Áfa tv. 85. § (4) bekezdés g) pontja alapján – az (1) bekezdés alkalmazásában – közszolgáltatónak minősül minden olyan személy, szervezet - az a)-f) pontoktól függetlenül -, aki (amely) biztosított vagy más kedvezményezett részére társadalombiztosítási vagy egyéb – jogszabály alapján – kötelező biztosítási jogviszony keretében végzi tevékenységét, a magánszemély részére nyújtott egészségügyi ellátás ez esetben az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés b) pontja alapján adómentes. Ezen adómentességi jogcím szerinti szolgáltatás tekintetében pedig az adóalany az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontja alapján számviteli bizonylat kibocsátásával mentesül a számlaadási kötelezettség alól. Erre tekintettel a magányszemélynek nyújtott, NEAK által finanszírozott egészségügyi ellátásról kiállított bizonylatról az Áfa tv. 2021. január 1-jétől hatályos 10. számú melléklete alapján sem kell adatot szolgáltatni (feltéve, hogy annak előírása a hatályba lépést megelőzően nem módosul).

Figyelemmel arra, hogy ilyen esetben a biztosított magánszemély egészségügyi ellátását végző adóalany nem teljesít Áfa tv. hatálya alá tartozó ügyletet a NEAK felé, arról nem kell Áfa tv. szerinti számlát kibocsátania a NEAK számára (más számviteli bizonylat az elszámolásról értelemszerűen kibocsátható).

[Áfa tv. Áfa tv. 85. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 85. § (4) bekezdés g) pont, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pont, Áfa tv. 10. számú melléklet]

 

[NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály: ÜTF-3685/2020

Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály: PM/14290/2020.]

 

Forrás: NAV