Tájékoztatásul alábbiakban olvasható a NAV KH Vám Főosztálya által összeállított „Kérdések-válaszok” dokumentum, mely  az egyszerűsített eljárásoknál alkalmazott értesítések elektronikus bejelentésének (EBEJ) tesztelésére vonatkozó PILOT eljárás során felmerült ügyféli kérdéseket és az arra adott válaszokat tartalmazza.

Kérdések-válaszok

Kérdés: Mit jelent az EBEJ kifejezés?

Válasz: Az egyszerűsített vámeljárások keretében a vámhivatalnak küldendő (egyszerűsített nyilatkozattételi eljárás szerinti) egyszerűsített vámáru-nyilatkozatoknak és (helyi vámkezelési eljárás szerinti) értesítéseknek összefoglaló neveként létrehozott – jogi értelemben nem is létező – mozaikszó.

Kérdés: Van jogszabályi kötelezettség az EBEJ használatára a helyi vámkezelés keretei között?

Válasz: Igen, az uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (továbbiakban: VK) végrehajtására létrehozott 2454/93/EGK bizottsági rendelet (továbbiakban: VK-VHR) 266. cikke alapján követeli meg a vámhatóság ezeket az értesítéseket. A VK-VHR 253a. cikk második bekezdése rendelkezik arról, hogy ezeket az értesítéseket elektronikus formában kell megtenni. A kötelezettséget a vámhivatal a kapcsolódó engedélyben határozza meg.

Kérdés: Milyen vámeljárások tekintetében követelhető meg az engedélyestől elektronikus értesítés küldése a helyi vámkezelés keretében?

Válasz: Minden vámeljárásban megkövetelhető, kivéve az árutovábbítást, hiszen az árutovábbítás nem egyszerűsíthető helyi vámkezelés formájában.

Kérdés: Helyi vámkezelésre szóló engedélyem mellett engedélyezett címzetti engedéllyel is rendelkezem, így már eleve minden árutovábbításban érkező áru érkezéséről értesítem a vámhivatalt az árutovábbítás lezárása érdekében. Tőlem is meg lehet követelni ilyen értesítések benyújtását a helyi vámkezelés keretében?

Válasz: Igen, mivel az engedélyezett címzettként küldött üzenetek célja más: ez az árutovábbítás vámeljárást zárja le, ezáltal az áruk még csak átmeneti megőrzésbe kerülnek. A helyi vámkezelés keretében beküldendő értesítéssel a helyi vámkezeléssel végzett vámeljárás alá vonást kezdeményezi az ügyfél.

Kérdés: Igaz az, hogy EBEJ köteles áru nyilvántartásba vételi dátuma, és az árukiadás dátuma nem azonos?

Válasz: Ez természetesen így van, hiszen amennyiben EBEJ-t kell tenni, akkor a vámhatóság által szükségesnek és elégségesnek vélt vizsgálatok lefolytatását követően kerül sor az áruk indítványozott vámeljárásra történő kiadására.

Kérdés: Ha az értesítéssel azt kezdeményezi az ügyfél, hogy a helyi vámkezelés keretei között vonhassa vámeljárás alá az árukat a nyilvántartásba történő bejegyzéssel, akkor mi az első lépés: az értesítés beküldése vagy a nyilvántartásba vétel?

Válasz: Az árukat előbb nyilvántartásba kell venni, de ezzel még nem valósul meg az áruk adott vámeljárásra történő kiadása, mivel a nyilvántartásba történő bejegyzésnek azonos a joghatálya, mint a normál eljárásban benyújtott vámáru-nyilatkozat elfogadásának (ld. a VK 76. cikk (3) bekezdését). A nyilvántartásba vételt követően küldendő be az értesítés, melynek alapján dönt a vámhivatal arról, hogy kiadja-e az árukat a helyi vámkezelés keretében engedélyezett vámeljárásra.

Kérdés: Jól értjük-e, hogy az EBEJ visszamenőleges hatályt kíván elrendelni? A bejelentést a helyi nyilvántartásba vételt követően kell megtenni, ugyanakkor a VK-VHR 266. cikk (1) a) i. pontja szerint az engedélyes köteles bejelentést küldeni, abból a célból, hogy az áruk kiadását elérje és köteles az árukat bevezetni a nyilvántartásaiba. Úgy látjuk, hogy  ez egy lehetetlen feltétel, mert a VK 76. cikk (3) bekezdése értelmében azon esetekben, amikor nem kell bejelentést tenni, az árukiadás egyenértékű a nyilvántartásba vétel időpontjával, ellenkező esetben csak a bejelentést követő (pozitív) visszajelzést követően lehet az árukat kiadni, így nyilvántartásba venni.

Válasz: Elsődlegesen a VK 76. cikk (3) bekezdésére kell figyelemmel lenni, mely szerint a nyilvántartásba történő bejegyzésnek azonos a joghatálya, mint a VK 62. cikkben említett, normál eljárásban benyújtott vámáru-nyilatkozat elfogadásának. (Ebből következik, hogy amíg nincs nyilvántartásba vétel, nincs vámáru-nyilatkozat elfogadás.)

Ha nincs értesítési kötelezettség (EBEJ), akkor a helyi nyilvántartásba vétellel az árukat máris kiadottnak lehet tekinteni a VK-VHR 266. cikk (2) bekezdés b) pontja 2. francia bekezdése értelmében.

A VK-VHR 266. cikk (1) bekezdésének a) i. pontja (de átmeneti megőrzést követően akár az ii. pont szerint is) szerinti két kötelezettség (azaz az értesítés és a nyilvántartásba vétel) nem jelent időbeni egymás utániságot.  (A két kötelezettség közötti „és” szóhasználat nem ezt jelenti.)

Ugyan a VK-VHR 266. cikk (2) bekezdés a) pontja értelmében a vámhatóság, azzal a feltétellel, hogy ez nem befolyásolja az eljárások megfelelő lefolytatásának ellenőrzését engedélyezheti, hogy az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett értesítést közvetlenül az áruk megérkezése előtt tegyék meg, azonban az áruk kiadására még ez esetben sem kerülhet sor a helyi nyilvántartásba történő bejegyzést megelőzően.

Ez esetben ugyanis joghatását tekintve egy még be sem nyújtott, s ennek okán el sem fogadott vámáru-nyilatkozattal érintett áru esetében történne meg az áru kiadása.

Árukiadást követő helyi nyilvántartásba bejegyzés (azaz joghatását tekintve vámáru-nyilatkozat elfogadás) a fentiekből adódóan vámszakmai szempontból nem lehetséges.

A helyes sorrend tehát: helyi nyilvántartásba vétel, az elektronikus értesítés (EBEJ), majd az árukiadás.

Kérdés: E típusú magánvámraktári engedély esetén, amennyiben az engedélyre vonatkozóan a VK-VHR 525. cikk (3) bekezdése értelmében az engedélyező vámszerv – kérelemre – feljogosítja az engedélyest a D típusú vámraktárnál meghatározott eljárások alkalmazására - azaz a beraktározott áruk helyi egyszerűsített vámeljárásban történő szabadforgalomba bocsátására úgy, hogy a beraktározáskor figyelembe vett jelleg, vámérték és mennyiség alapján történik a szabad forgalomba bocsátás - abban az esetben hogyan alakul az értesítési kötelezettség (EBEJ)?

Válasz: Ez esetben az értesítési kötelezettséget elegendő a beraktározáskor teljesíteni, azonban ilyenkor a kereskedelem politikai intézkedéseket, valamint valamennyi, a szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó tiltó/korlátozó rendelkezés betartását is vizsgálja a vámhivatal.

Kérdés: Ügyfeleim rengeteg alkatrészt hoznak be harmadik országokból, melyeket beraktározás után különböző vámeljárások alá vonnak (szabad forgalomba bocsátás, vámfelügyelet melletti feldolgozás, stb.). Nem tudom, hogy melyik pillanatban kell megtenni a bejelentést, illetve a vámraktározást követő vámeljárásra sokszor az intéző vámhivatal nyitvatartási idején túl lenne szükség.

Válasz: A bejelentési kötelezettséget bármely vámeljárásra, így akár egymást követő vámeljárásokra is előírhatja a vámhivatal [kivéve a D típusú vámraktározást követő szabadforgalomba bocsátást, ld. a VK-VHR 266. cikk (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat, ideértve azt az esetet is, amikor az E típusú vámraktár D típusú vámraktárként működik (ld. a VK-VHR 525. cikk (3) bekezdését)]. Az értesítési kötelezettség alól vagy részben, vagy egészében a vámhivatal felmentést adhat, de ez minden esetben egyedi döntés eredménye.

Munkaidő alatt a vámhivatalok e-revizorai kezelik a vámadat-feldolgozó rendszer automatikus üzeneteinek feldolgozását. Ilyen a kockázati profiltalálat, valamint TARIC feltételvizsgálat eredményeinek kezelése. A munkaidő utáni bejelentéseket a központi e-revizorok kezelik (0-24 órás szolgálatot látnak el), ezért, ha kockázati profiltalálat van egy bejelentés kapcsán, azt ők tudják „menedzselni”. Ennek okán tehát a termelés csak a központi e-revizor válaszáig áll, illetve, amennyiben pótlólagosan okmányt, áruvizsgálati eredményt (pl. fénykép) kér be a revizor, úgy kizárólag az annak megérkezését követő kielemzéséig áll a „termelés”.

Kérdés: Lehetséges hogy eredetileg egy adott áruból 1000 darab betárolás volt a vámraktárba. A termelésbe esetenként 100 darabra van szükség. Kockázatos áruról lévén szó, minden kitárolás alkalmával vizsgálatra fogja kijelölni azokat „Kocka”, amikor értesítést küldünk a szabad forgalomba bocsátásról?

Válasz: A vámhatósági kockázatkezelő rendszer egy statikus dolog, tehát a kérdésre a válasz: igen. De az eljárás függ a vámraktár típusától is. Mert ha például D-típusú magánvámraktárról beszélünk, akkor a vizsgálat már a beraktározáskor megtörténik – értelemszerűen a teljes mennyiségre – és a szabad forgalomba bocsátáskor e raktártípusnál nem is kell bejelentést adni. Ez a metodika igaz a D-típusúként működtetett E-típusú magánvámraktárakra is. Ezektől eltérő esetekben valóban, minden kitárolás és szabad forgalomba bocsátás csak a vámhatóság értesítését követően történhet meg. Fontos megjegyezni azonban, hogy ügyféloldalon a kockázatkezelési tevékenység csak az elektronikus üzenetekből látható – hiszen ilyenkor a rendszer jelzi az engedélyes felé, hogy a feldolgozás folyamata megállt – de időben nem feltétlenül jelent jelentős kiesést. Ha például egy korábbi vizsgálat az adott áruk tekintetében a felmerülő kockázatot kizárta, a pénzügyőrnek lehetősége van arra, hogy újabb vizsgálat megtartása nélkül feldolgozza az értesítést a beküldött adatok alapján, és az árukiadás azonnal megtörténjen.

Kérdés: Előfordul, hogy árukat készítenek össze a vámraktárban kitárolás céljából. Az anyagokat kiviszik a gyártási területre, tehát a vámraktáron kívülre, de hirtelen megváltozik a gyártási terv. Mindent visszavisznek a raktárba. Ilyenkor hogyan alakul az értesítési kötelezettség?

Válasz: A felvetett probléma már jogértelmezési kérdéseket feszeget. A raktár és a vámraktár fogalma nem keverendő össze. A raktárból bármit kivihetek és vissza is vihetek bármit (amit a raktáros engedélyez). A vámraktár esetében már más a helyzet. A vámraktárból „csak úgy” nem lehet kitárolni semmit, mert nem közösségi árukról beszélünk, tehát vámjogi sorsot kell neki kijelölni, a jelen példánál maradva, szabad forgalomba kell azokat bocsátani. Tehát a sorrend igen fontos! Az anyagigény alapján először szabad forgalomba kell bocsátani a vámraktárban lévő árukat (azaz bejegyezni a helyi nyilvántartásba, és ha a vámhatóság ezt előírta, EBEJ-t kell benyújtani). Miután megtörtént az árukiadás, akkor kell összekészíteni őket kitárolásra. Aztán, ha hirtelen mégis megváltozik a terv, az árukat nem a vámraktárba kell visszatárolni, hiszen az uniós jog erre nem ad lehetőséget egy már szabad forgalomba bocsátott közösségi áru esetében, hanem vissza kell vinni a raktárba. De ezek már közösségi áru minőségben kerülnek ott tárolásra, a nem közösségi áruktól elkülönítve.

Kérdés: Van olyan ügyfelem, aki európai szintű rendszer kiszolgáló, azonnali kiszállításokkal. Gyakran előfordul, hogy a reggel beérkező anyag délután már el is hagyja a gyárat. Ha az ellenőrző vámhivatal 60 km-re van a gyártól, akkor hogyan fogja az ellenőrzést végrehajtani?

Válasz: Az ellenőrzéshez, vizsgálathoz nem feltétlenül kell a fizikai jelenlét, hanem van egyéb más módszer is az áruk vizsgálatára. Ennek egyeztetése a vámhivatal és az engedélyes dolga. Szerencsésebb esetben e probléma már az engedélyezés során tisztázásra kerül, és kialakítják a megfelelő eljárási rendet. Ez kizárólag az ügyfél és a vámhivatal megegyezésén, illetőleg az egymás közti kommunikáción múlik.

Kérdés: A kockázati szinteket lehetséges beállítani az első beérkezéshez, azaz a 71 (vámraktározás), 51 (aktív feldolgozás) vámeljárásokhoz? Utána a további vámeljárásokhoz kapcsolódóan már hozzá lehet kötni az EBEJ_ID- ket a vámáru mozgása nyomon követéséhez?

Válasz: Felfüggesztő gazdasági vámeljárások és a szabad forgalomba bocsátás során más-más feltételeket kell teljesíteni, és pont ennek okán kell pl. egy A típusú egyszerűsített vámraktárnál adott esetben bejelenteni a betárolást, illetőleg a kitárolást követő szabad forgalomba bocsátást. Egy felfüggesztő eljáráshoz eltérő kockázatok kapcsolhatóak, mint a szabad forgalomba bocsátáshoz. Hangsúlyozandó, hogy a két EBEJ nem a vámhatóság „találmánya”, hanem az uniós vámjogszabály rendelkezik így.

Fontos megjegyezni továbbá, hogy általában az engedélyesek tisztában vannak azokkal a kötelezettségekkel, amelyek az adott vámeljárásokhoz (pl.: a szabad forgalomba bocsátáshoz) kapcsolódnak. A termelési logisztika nem egy ad hoc dolog, egy termelő vállalatnál – de egy értékesítést végzőnél is – a legritkább esetben fordul elő, hogy egy anyag- vagy áruigény „hirtelen” keletkezzék, azt már jó előre tervezik, s ezáltal tudják a gyártósoron, hogy miből mennyi kell.

Amennyiben mégis előfordulnak rendkívüli helyzetek, azokat az illetékes vámhivatal bevonásával kell megoldani, azonban ezekre a szélsőségekre sem vámhatósági joggyakorlatot, sem pedig informatikai fejlesztést alapozni nem lehet.

Fontos ugyanis, hogy az uniós vámjogi rendelkezések „felülbírálatára” nincsen felhatalmazása a vámhatóságnak, azonban a rendelkezések betartása és betartatása a vámhatóság kötelezettsége, melyet az Unió szervei is ellenőrizhetnek.

Kérdés: A teljes és helyes TARIC kód nem feltétlenül van meg a nyilvántartásba vételkor, mert napokba is telhet mire a kapcsolódó osztályok (mérnökség, beszerzés) megadják a kellő információt a helyes TARIC kódra. Eddig a kiegészítő vámáru-nyilatkozat elkészítése előtt módosítani lehetett a nyilvántartásunkba, amennyiben kiderült, hogy helytelen TARIC kódon vettük nyilvántartásba az árut. Erre az EBEJ bevezetését követően is lesz lehetőség?

Válasz: A 15/2004. (IV. 15.) PM rendelet 60. §-a határozza meg a helyi nyilvántartás kötelező adattartalmát, mely utal az egységes vámokmány 33. rovatára is, részben ennek okán, részben pedig a megfelelő kockázatellenőrzés érdekében került meghatározásra az EBEJ adattartalom tekintetében a teljes TARIC kód, azaz az egységes vámokmány 33. rovatának teljes tartalma.

Kérdés: Engedélyesként az alábbit tapasztaltam:

• egy EBEJ bejelentésről kapott olyan üzenetet a vámhivataltól, miszerint a feldolgozás manuális feldolgozási móddal folytatódik,
• azt követőn nem érkezett az áru kiadásáról szóló üzenet.

Válasz: A vámhivatal vizsgálata miatti felfüggesztésről szóló üzenetet követően az e_revizor dönthet úgy, hogy kiadja az árut, ebben az esetben ő küldi ki az áru kiadásáról szóló üzenet az ügyfélnek.

Kérdés: Miként lehet válasz üzenetben beküldeni a csatolmányt? Ha új értesítést küldünk be, akkor az új azonosító számot fog kapni. Ez jó így? Az első, amelyhez bekérte a vámhivatal a csatolmányt, automatikusan törlésre kerül az E11-es értesítéssel?

Válasz: Egy már beküldött EBEJ-hez nem lehet, és nem is szükséges válasz üzenetben csatolmányt beküldeni, mert az EBEJ a helyi vámkezelésnél csak egy értesítés. (Erre egyébként az AIS folyamatoknál sincs mód.) A bekért okmányt a „rendszeren kívül”, lehetőleg e-mailben, esetleg faxon kell megküldeni a vámhivatalnak.

Kérdés: Új cég esetén a három hónapos teljes értesítési kötelezettség kapcsán a kérdésem az lenne, hogy ez teljesen új cég esetén értendő, vagy akkor is, ha már meglévő cég átalakul. Hiszen a már meglévő cég árukörét, vámkezelési eljárásait ismeri a helyi vámhivatal, de mondjuk egy átalakulás következtében akár új adószámot, EORI-számot kapó cég is újnak tekintendő-e, vagy sem?

Válasz: „Új cég” alatt az új engedélyest értjük, tehát azt, aki eddig pl. normál eljárásban dolgozott. Az a gazdálkodó, aki már rendelkezik egyszerűsített engedéllyel, de pl. valamilyen átalakuláson esik át, melynek során akár adószám, s ezáltal EORI-száma is megváltozik, őt ebből a szempontból nem tekintjük újnak, és a „jogutódlás” okán  viszi tovább az engedélyét.

Kérdés: Tudomásom szerint az árutovábbítás vámeljárásban érkezett szállítmány adatait nem kell amiatt osztani az ÁRUREG-ben, hogy van benne EBEJ és nem EBEJ köteles áru. Ugyanakkor így előfordulhat, hogy a nem EBEJ köteles áruk áruátengedése/árukiadás és az EBEJ köteles áru kiadása között több óra is eltelhet, és ezáltal a gazdálkodó által vezetett átmeneti megőrzési nyilvántartásból megbontva, két eltérő időpontban történik az áru kivétele. Ez így jogszerű?

Illetve az is előfordulhat, hogy a nem EBEJ köteles áruk kiadása és az EBEJ köteles áru kiadása között több óra is eltelhet, és ez éppen az elszámolási határidőbe esik. Tehát pl.  MRN1 számú EBEJ bejelentésre még nem érkezett meg a pozitív válasz, de a többi MRN1 számú, nem EBEJ köteles áruk kiadása megtörtént, és már kiegészítő árunyilatkozatra is kerültek. Miután az EBEJ köteles áru áruátengedése a következő elszámolási időszak első napján történik meg, az eredeti MRN számot már nem tüntethetjük fel ezen a kiegészítő vámáru-nyilatkozaton, hiszen az kivezetésre került.

Amennyiben a kiegészítő árunyilatkozat kivezeti az MRN1 tételt az ARUREG-ből, így az EBEJ bejelentés elfogadása után az áru már nem vehető MRN1 előzménnyel nyilvántartásba, hiszen az MRN1 már kivezetett okmány. Utólag ezt már osztani sem lehet, éppen az MRN1 kivezetettsége végett.

Tehát összegezve úgy véljük, hogy a gazdálkodó oldaláról indokolt lehet megosztani a szállítmányt EBEJ és nem EBEJ köteles árukra, még az EBEJ üzenet beküldése előtt.

Válasz: A vám elé állított, és ez által átmeneti megőrzés alá került áruk esetében a helyi nyilvántartásba vételt követően kell megtenni az elektronikus bejelentést az engedélyben meghatározott áruk tekintetében.

Az átmeneti megőrzéshez kapcsolódó MRN-t  kizárólag akkor kell megosztani, ha:

-         az áruk vámjogi sorsa eltérő, vagy

-         ugyan az áruk vámjogi sorsa azonos, de a szállítmány részét képező bizonyos áru kizárásra került az egyszerűsített engedélyből, vagy még nincsen bevonva az egyszerűsített engedélybe (tehát az áruk egy része normál, más része egyszerűsített eljárásban kerül vámeljárás alá), vagy

-         az áruk különböző (azonos időszakot érintő) kiegészítő vámáru-nyilatkozatra kerülnek (pl.: mert eltér a feladó).

Az alábbiakban vázolt esetben, azaz akkor, amikor az egy MRN alatt érkezett áruk egy részét a vámhatóság meg kívánja vizsgálni, de a tényleges vizsgálatra, illetve ennek alapján a megvizsgált áru kiadására már csak az összevonási időszakon túl kerül sor, akkor az MRN-t nem szükséges osztani, az érintett áruk adatait is a tárgyidőszakhoz (tehát nem az árukiadás időszakához) kapcsolódó kiegészítő vámáru-nyilatkozaton kell feltüntetni. A fizikai vizsgálat miatt késve kiadott árukat önmagában a késés miatt nem szükséges a kiegészítő vámáru-nyilatkozaton külön tételsoron sem feltüntetni, hiszen a VK 76. cikk (3) bekezdése alapján a nyilvántartásba történő bejegyzés időpontjának van jelentősége.

Kérdés: Engedélyesként észleltem, hogy az EBEJ-ben bejelentett adatokat módosítani szükséges, a jogszabály ad lehetőséget a módosítás elvégzésére?

Válasz: A kérdésre konkrét válasz nem található a vámjogszabályokban, hiszen a vámjogszabályok azzal a feltételezéssel íródtak, hogy ilyen hibák nem is fordulhatnak elő, hiszen a behozatali irányú vámeljárásra helyi vámkezelési engedéllyel rendelkező gazdálkodók rendszerint engedélyezett címzettek is. Az ilyen hibák feltárásának így alapvetően már az engedélyezett címzett által az árutovábbítási vámeljárás érkeztetése során meg kellene történnie.

Emellett azért sem található konkrét válasz a hibákat feltételező kérdéseire a vámjogszabályokban, mert a helyi vámkezelési engedéllyel rendelkező gazdálkodónak teljesítenie kell az AEOC feltételeket, melyek alapján olyan igazgatási szervezettel kell rendelkeznie, amely a cég típusának és méretének megfelel és amely alkalmas arra, hogy az áruk áramlását kezelje, és olyan belső ellenőrzéssel kell rendelkeznie, amely képes a jogellenes vagy szabálytalan ügyletek felderítésére (VK-VHR 14i. cikk d) pont).

A vámhatóság a későbbiekben természetesen vizsgálja a mulasztások okait, és akár szankciókat is alkalmazhat majd az érintett engedélyesekkel szemben.

Mindazonáltal amennyiben ilyen hibákat tárnák fel a kiegészítő vámáru-nyilatkozat vámhatósági elfogadását megelőzően, úgy a helyi nyilvántartásba vétel adatainak módosítása a VK-VHR 251. cikk (1) vagy (1a) bekezdése szerint történhet a Vámkódex 76. cikk (3) bekezdésére is figyelemmel.

Ha a helyi nyilvántartásba vétel adatainak javítására a kiegészítő vámáru-nyilatkozat vámhatósági elfogadását megelőzően került sor, akkor a kiegészítő vámáru-nyilatkozaton már csak a javított adatoknak kell szerepelniük. A módosítás (sem a cikkszám, sem az eljáráskód tekintetében) nem fog gondot okozni a kiegészítő vámáru-nyilatkozat informatikai feldolgozása során.

Bár a VK-VHR 251. cikkében foglaltak csak olyan vámeljárásokról rendelkeznek, amelyek behozatali vámteher-fizetéssel járnak együtt, amennyiben mégis olyan gazdasági vámeljárás esetén válna szükség a módosításra az Ön által vázolt esetekben, amelyek nem járnak együtt behozatali vámteher-fizetéssel, akkor is a VK-VHR 251. cikkében foglaltak analógiája szerint kell eljárni.

Ha a helyes adatok alapján az érintett áru helyi nyilvántartásba vétele során értesítési ("EBEJ benyújtási") kötelezettsége van az engedélyesnek, akkor az értesítését a módosítás során kell megtenni a vámhivatal felé.

Amennyiben a helyi nyilvántartásba vétel adatainak módosítását a kiegészítő vámáru-nyilatkozat vámhatósági elfogadását követően kellene elvégezni, akkor a VK 78. cikk (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

Kérdés: A kiegészítő vámáru-nyilatkozatba vonáskor mely dátumot kell figyelembe venni az egyes tételek tekintetében?

Válasz: A Vámkódex 76. cikk (2) és (3) bekezdései szerint az egyszerűsített vámeljárás alá vont árukról kiegészítő vámáru-nyilatkozatot kell adni, mely Magyarországon összegző jellegű. A kiegészítő vámáru-nyilatkozat és a helyi nyilvántartás összevonási időszakkal érintett része az egyszerűsített vámáru-nyilatkozat elfogadásának (illetőleg a helyi nyilvántartásba történő bejegyzés) napján hatályba lépő, egyetlen elválaszthatatlan okiratnak tekintendő. Ezzel összefüggésben a Vámkódex 218. cikk (1) bekezdés második fordulata pedig úgy fogalmaz, hogy a vámhatóság által megállapított, 31 napot meghaladó időtartam során az egy és ugyanazon személynek kiadott valamennyi árura vonatkozó teljes vámösszeg egy bejegyzéssel könyvelésbe vehető. Ennek értelmében tehát, kizárólag azoknak az áruknak kell szerepelniük a kiegészítő vámáru-nyilatkozaton, amelyek kiadását a vámhatóság engedélyezte (ez logikus is, hiszen amíg a vámhatóság nem adja ki az árut, azzal nem lehet szabadon rendelkezni, illetőleg vámjogi sorsa is kizárólag indítványozott, de azt a sorsot még nem hagyták jóvá, szélsőséges esetben az áru le is foglalható).

Kérdés: A kiegészítő vámáru-nyilatkozatot tartalmazó xml file-ban melyik dátumot kell feltüntetni és az értéket mely dátumra érvényes árfolyamon kell HUF-ra számolni?

Válasz: A VK 76. cikk (3) bekezdése szerint a helyi nyilvántartásba történő bejegyezés joghatálya azonos, mint a normál eljárásban benyújtott vámáru-nyilatkozat elfogadása. Ennek értelmében, a VK 201. cikk (2) bekezdésére figyelemmel, a vámtartozás a vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontjában keletkezik, tehát az elfogadás dátuma mérvadó.

Kérdés: Az EBEJ bevezetésnél van-e arra lehetőség, hogy a gazdálkodó teljes értesítési kötelezettséggel induljon, de úgy, hogy minden cikkszámból „csak” az adott vámeljárásban történő első beérkezés EBEJ bejelentés köteles a további beérkezések már nem? (Pl. ha a gazdálkodónak helyi egyszerűsített szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó engedélye van és tevékenységében első alkalommal érkezik be „A” cikkszám akkor EBEJ értesítést küld. Ha ugyanez az „A” cikkszám érkezik be, akár ugyanazon a napon vagy később akkor már nem küld EBEJ-t.) Az egyértelmű, hogy sem az EBEJ üzenetben sem a kiegészítő árunyilatkozaton nem szerepel a cikkszám.

Válasz: Bár az értesítési kötelezettség tekintetében a vám- és pénzügyőri igazgatóságok döntenek, a NAV KH Vám Főosztály ilyen stratégia megfogalmazásán nem gondolkodott. Ennek oka egyfelől, hogy a hatályos vámjogszabályok nem így rendelkeznek az értesítések vonatkozásában, másfelől pedig az a körülmény, hogy a kockázatok is folyamatosan változhatnak az idő múlásával, ennek okán az EBEJ útján megvalósítani kívánt automatikus kockázatelemzés kizárólag akkor éri el célját, ha a bejelentések nem csak az adott áru előszöri előfordulásakor történnek meg.

A NAV tájékoztatás az alábbi linken is elérhető: https://openkkk.vam.gov.hu/Lists/Hirdetmnyek%20szakmai%20rtestsek/DispForm.aspx?ID=633&Source=https%3A%2F%2Fopenkkk.vam.gov.hu%2Fdefault.aspx

Elnyerte tetszését cikkünk?
Iratkozzon fel honlapunk, a vamprogram.hu RSS csatornájára, vagy ossza meg ismerőseivel ezt a tartalmat.